Semmit sem mondunk biztosra, hiszen macskákról van szó, de a tudomány jelenlegi állása szerint lehet, hogy csak szaglászhatnékja támadt.
A macskák arca is nagyon kifejező tud lenni, és biztos te is elgondolkoztál már azon, hogy amikor megszagolnak, majd olyan fejet vágnak, mintha életükben nem találkoztak volna visszataszítóbb lénnyel, hogy most tényleg annyira undorító lennél-e. A rövid válasz: nem, vagy ha igen, azt nem így mutatják ki. A SciShow kifejtős válaszát a hajtás után olvashatod!
A döbbent arc (ráncolt orr, felhúzott ajkak és tátott száj) az ún. Flehmen-reakció, ami nemcsak a macskákra jellemző, más állatoknál, például a lovaknál is meg lehet figyelni. És hogy miért is csinálják? Így jobban tudják érzékelni a szagokat a környezetükben egy speciális szervüknek, a vomeronazális, más néven Jacobson-szervüknek köszönhetően.
Ez az orrüreg alatt helyezkedik el, és összeköttetésben van a szájüreggel. Ha valamilyen csoda folytán, nem rettegve a véráldozattól, sikerülne belekukkantani a macskád szájába, akkor láthatod is a kivezető nyílásokat. Mivel a két végpontot összekötő járatok folyadékkal teltek, a szagok nem tudnak csak úgy, minden különösebb erőfeszítés nélkül eljutni a járulékos szaglószervig, az állatok kénytelenek „hülye fejet vágni hozzá”.
De minek az orr mellé még egy szaglószerv? Mert ezzel más szagokat tudnak érzékelni, és a tudósok szerint alapvetően azért jött létre, hogy az állatok meg tudják különböztetni a társaikat. Persze van eltérés, hogy melyik állatfaj – és egy fajon belül a különböző nemű egyedek – mire is használja a Jacobson-szervét. Nem, elvileg nekünk már nincs ilyen képességünk, vagyis… egyes kutatók szerint igenis van ilyen szervünk, míg mások szerint már csak a nyomait lehet felfedezni.
Összefoglalva, csak azért, mert megvető vagy megdöbbent fejet vág Cirmi, nem utál (vagy hát lehet, hogy mégis), lehet, hogy egyszerűen csak azt gondolja, hogy… khm… érdekes szagod van.
