Nyafi Uraságot, a cicát az utcáról mentették, de nem egy lakásban, hanem egy oklahomai irodában lakik. Nappal mindenki vele akar játszani, de éjszaka magára marad, amit Nyafi Uraság (eredeti nevén Sir Whine-A-Lot) jól kihasznál: indul lopni. Az irodában dolgozó cég vezetője, Stuart McDaniel egyik nap észrevette, hogy a cica kedvenc fekhelyén, a bejárati ajtó előtt egy csomó egydolláros hever, amiben Nyafi szívesen hempereg.
Senki sem értette, ki adhatott papírpénzt a cicának, arra meg végképp nem találtak magyarázatot, hogyan lesz napról napra egyre több az egydollárosokból. De aztán rájöttek, hogy a cicának senki nem ad pénzt, a cica lop.
Kiderült, hogy Nyafi éjszakánként bejárja az irodát, és ahol csak papírpénzt talál, azt összegyűjti, mert egyszerűen imádja a pénzt. Erre úgy jöttek rá, hogy letesztelték, hogy reagál az irodai üvegajtó résén becsúsztatott pénzre.
„Mikor benyújtod a pénzt, egy darabig barátságosan játszik vele, majd a semmiből vadul ráharap és kitépi a kezedből. Olyan gyors, hogy észre sem veszed!”
– mondják Nyafiról.
Az üvegajtón van egy vékony nyílás, amin legfeljebb egy papírlap fér be. A gazdik elmélete, hogy valaki, aki arra járt, játszani akart a cicával és feláldozta az egydollárosát, mert csak azt tudta bedugni neki. Szerintük Nyafi pedig rájött, milyen jó játék a pénz, azóta is lop.
Mióta Nyafi káros szenvedélyének híre ment, sokan direkt dugdosnak be neki pénzt az ajtón, mert nagyon viccesnek találják, ahogy ellopja. Stuart McDaniel és kollégái összegyűjtik a Nyafi által ellopott vagy munkával megszerzett pénzét és jótékony célra, hajléktalanoknak ajánlják fel, leszoktatni úgysem bírják róla.
