A balkáni hiúz Észak-Macedónia nemzeti szimbóluma, szerepel az ország öt dináros pénzérméjén, ugyanakkor a faj kritikusan veszélyeztetett. A hivatalos adatok szerint mindössze húsz felnőtt példány él napjainkban a délnyugat-balkáni hegyekben, és kizárólag a Mavrovo Nemzeti Parkban szaporodnak Észak-Macedónia, Albánia és Koszovó határán.
A területre két vízerőművet akartak építeni, de Ana Colovic Lesoska hét évig kampányolt a beruházás megvalósítása ellen. A nő petíciókat indított, házról házra járva tájékoztatta a helyieket a vízerőművek okozta visszafordíthatatlan természeti károkról, és “nekiment” azoknak a bankoknak is, amelyek finanszírozták volna a projektet.
Ana Colovic Lesoska a Zöld Nobel-díjként is ismert Goldman Környezetvédelmi Díjat kapott heroikus munkájáért. Minden évben kontinensenként egy, összesen hat környezetvédelmi aktivista részesül az elismerésben, amiért személyes kockázatot vállaltak a természet megőrzése érdekében.
A szkopjei születésű 39 éves aktivista arról beszélt, hogy a kampány során megfélemlítették, de ez sem akadályozta meg abban, hogy hét hónapos terhesen is a hegyeket járja a hiúzok védelméért.
Ha megijedsz, akkor befejezted. Nem hagytam, hogy felemésszenek a fenyegetések, mert az a kampány végét jelentette volna
– nyilatkozott a CNN megkeresésére Ana Colovic Lesoska.
Lesoska képzett biológusként 2002-ben alapította meg Eko-Svest névre hallgató kutatóközpontját, és az erőművek építése ellen más civil szervezetekkel közösen indított kampányt.
A hölgy 2011-ben panaszt nyújtott be az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, személyesen találkozott a cégvezetéssel Londonban, ahol hangot adott aggályainak és magával vitte a macedón öt dinárost, amin szerepel a balkáni hiúz. Később a bank varsói konferenciáján cuki hiúzjátékokat osztogatott a részvevőknek azzal a felirattal: „ölelj meg, veszélyeztetett vagyok.”
A projekt elleni petíciót több, mint százezren írták alá, de az igazi áttörés akkor jött, amikor újabb panaszt nyújtott be Bernben az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről egyezményére hivatkozva, amelyet 51 állam írt alá 1979-ben. Azzal érvelt, hogy Észak-Macedónia kormánya túllép a hatáskörén a vízierőművek építésével. Két évvel később a berni bizottság javasolta Észak-Macedóniának, hogy a lehető legsürgősebben hagyjanak fel a projekt kivitelezésével, amíg egy komplett környezeti vizsgálat nem készül a területről.
